MINIMÁLBÉREK 2014

A 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete szerint a 2014. évi minimálbérek az alábbiak szerint alakulnak:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 101 500 forint,
hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint,
napibér alkalmazása esetén 4670 forint,
órabér alkalmazása esetén 584 forint.

A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 118 000 forint,
hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint,
napibér alkalmazása esetén 5430 forint,
órabér alkalmazása esetén 679 forint.

Szja-csökkentő tételek: a személyi kedvezmény

• Kovácsné Álmosdy Judit
• 2013.03.12. 7:00

Ebben az évben 2013. május 21-e a magánszemélyek 2012. évi személyi jövedelem-adóbevallásának benyújtási- és a megállapított adó megfizetésének a végső határideje. Azok a magánszemélyek, akiknek lehetőségük van valamilyen kedvezményt igénybe venni az adójukból, a végső határidőt megelőzően szeretik benyújtani a bevallásukat, hiszen részükre egy bizonyos adóösszeg visszajár.

Tudni kell, hogy a 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, ekho-t, ekho különadót, különadót nem kell megfizetni. Ha a visszaigényelhető adó összege nem éri el a 100 forintot, azt az állami adóhatóság sem téríti vissza.

Amennyiben a magánszemélynek a levont és befizetett adóelőlegből visszatérítés jár, azt az adóbevallása alapján – feltéve, hogy az hibátlan – a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az állami adóhatóság.

Már nagyon régen hatályban lévő adókedvezmény, amely az összevon adóalap számított adóját csökkenti, - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40.§-ában meghatározott – ún. személyi kedvezmény. Eszerint az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta, az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (=személyi kedvezmény).

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából

• a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá,
• aki rokkantsági járadékban részesül.

Miért éppen most foglalkozunk ezzel a kedvezménnyel, - amit a cégeknél „súlyosan fogyatékos kedvezmény”-nek szoktak hívni, - pedig már év közben is igénybe lehetne venni az adóelőleg megállapítása során, ha a dolgozó nyilatkozik? De nem teszi, inkább eltitkolja a betegségét, mert fél, hogy elveszítheti az állását. Ezért nagyon gyakori, hogy a személyi kedvezményt csak az éves adóbevallás elkészítésekor számolják el a magánszemélyek. Érthető ez a hozzáállás, mert vannak olyan krónikus egészségi problémák, melyekkel dolgozni lehet, és túlzás ezeket súlyos fogyatékosságnak nevezni még akkor is, ha az érintett állapota végleges. Gondoljanak például a laktóz-érzékenységre, vagy a cukorbetegségre.

A kedvezményre jogosultság megállapításához az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

Eszerint az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 26. pontja alapján - súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek kell tekinteni azt a személyt, aki - a 2. §-ban meghatározott feltételek alkalmazásával - a kormányrendelet mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved, vagy a mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapításra került. Ezen kívül a kedvezmény igénybevételére jogosult az a személy is, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. (Megjegyzem, hogy a kormányrendelet mellékletében felsorolt betegségek nagy része nem tesz alkalmassá munkavégzésre. Adott esetben a 2.§ értelmezése is szükséges!)

A kedvezmény igénybevételéhez igazolással kell rendelkeznie a magánszemélynek a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet előírásainak megfelelően. Eszerint az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalma a következő:

• A súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele.
• Az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma.
• A súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása.
• Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása.
• Az igazolás kiállításának dátuma.
• Az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása.

Az EüM rendelet meghatározza azt is, hogy hol állíthatják ki az egyes igazolásokat.

Az ideiglenes igazolást évente kell kiállítani az adóévben fennálló, a kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságot megalapozó betegségről, illetve fogyatékosságról. Ha a fogyatékosság véglegessé válása kerül megállapításra, akkor a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a beteg választott háziorvosa végleges igazolást állít ki.

Akinek a végleges súlyos fogyatékosságát az EüM rendelet hatálybalépését megelőzően a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően már igazolták, a korábban kiadott és 2009. december 31-én hatályos igazolása továbbra is érvényes.

Az adókedvezmény összege a betegség fennállásának idejére havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez 2012-ben (93.000*0,05) havi 4650 forint, mely éves szinten 55.800 forint lehet.

2013-ban (98.000*0,05) havi 4.900 forint számolható el, mely az adóév egészére 58.800 forint lesz.

Forrás: Adó Online

KÉSZPÉNZFIZETÉS KORLÁTOZÁSA 2013-ban

A készpénzforgalom korlátozása és a kp. forgalom bejelentése (40-es nyomtatvány) két különböző dolog.

A készpénzforgalom korlátozása: ART.38.§

"3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

(3b) Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3a) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra."

Itt nincs jelentési kötelezettség, DE adóhatósági revíziónál ennek megszegése mindkét félnél az 1,5 millió Ft feletti rész 20%-át kitevő mulasztási bírsággal sújtható!

Fontos megjegyezni, hogy a korlátozás egy szerződés alapján történő kifizetésekre vonatkozik, vagyis az egy szerződéshez kapcsolódóan történő többszöri kifizetések - amennyiben 1 naptári hónapon belül történnek - összeadódnak. Ebből következően egy ügylet ellenértékének 1 naptári hónapon belül több számlára történő szétbontása nem mentesít a korlátozás illetve szankcionálás alól. Ugyanígy nem lehet megkerülni az előírást azzal, ha látszólagosan több szerződésre bontanak szét egyébként egy jogügyletnek minősülő gazdasági eseményeket.

Azt, hogy a rendelkezés szempontjából mi minősül egy szerződésnek, a rendelkezés külön nem határozza meg. A NAV-tól kapott szóbeli tájékoztatás szerint az APEH által 2009. évben hasonló témában (akkor 250.000,- Ft volt a készpénzfizetési korlát) kiadott tájékoztatót lehet támpontként figyelembe venni. Eszerint egy szerződésnek egy-egy olyan konkrét megállapodás minősül, mely mögött egy jól behatárolható, önálló gazdasági cél áll, s ami konkrét jellemzőiben (pl. időpont, mennyiség, összetétel stb.) különbözik más teljesítésektől. Ezek alapján az alábbi megállapítások tehetők:

1.) Az azonos felek között történő beszerzések és értékesítések értékét nem kell összevonni, ha az egyes beszerzések és értékesítések konkrét jellemzőikben (pl. időpont, mennyiség, összetétel) eltérnek egymástól, azaz külön szerződésnek minősülnek. Tipikusan igaz ez a kereskedelem területén, ahol a megrendelések és értékesítések konkrét jellemzői számos befolyásoló tényező (szezonalitás, vásárlói szokások, alkalmi hatások stb.) alakulásától függenek. Így tehát, ha egy kiskereskedő akár napi gyakorisággal szerez be árut ugyan attól a szállítótól/nagykereskedőtől, de az egyes beszerzéseknél az áruk köre, mennyisége különböző, akkor a vásárlások értékét nem kell összevonni. Sőt, akkor sem, ha esetleg ugyanolyan termékeket, ugyanolyan mennyiségben, de eltérő időpontban szerez be a kiskereskedő ugyanattól a szállítótól, feltéve, hogy a beszerzés nem minden konkrét részletét hosszabb távra rögzítő szerződés alapján történt. Pl. egy zöldséges tapasztalatból tudja, hogy hétvégeken milyen termékféleségből mennyi szokott elfogyni, ezért teljesen életszerű, hogy minden hétvége előtt ugyanazt a megszokott termékkört fogja a megszokott mennyiségben beszerezni a már jól bevált szállítóktól. Ha viszont ugyanez a zöldséges megbízást köt egy tojástermelővel, hogy az minden hét utolsó munkanapján, meghatározott időpontig szállítson le a zöldséges üzletébe X db tojást, akkor ezek a szállítások már egy szerződés alapján fognak történni, s értéküket össze kell vonni.

2.) Az ún. keretszerződések alapján különböző időpontokban történő, konkrét jellemzőikben eltérő teljesítések (pl. áruszállítások) esetén olyan önálló ügyletek jönnek létre, melyek ellenértékét nem kell összevonni a készpénzfizetési korlát vizsgálata szempontjából! A keretszerződés ugyanis csak általános keretfeltételeket szab a felek egymással szembeni hosszabb távú jogai és kötelezettségei tekintetében, az egyes konkrét teljesítések jellemzőiben a felek külön-külön megállapodásokat kötnek. Ilyen eset lehet pl. az, ha egy húsbolt üzemeltetője keretszerződést köt egy szállítóval, melyben rögzítik, hogy a kért szállítást a megrendelés időpontjától számítottan mennyi idő alatt kell teljesíteni, a megrendelést milyen formában, kinek a részére kell eljuttatni, a szállításról kinek kell gondoskodnia, az áru átadás-átvétele hol történik stb., viszont azt, hogy egy-egy konkrét időpontra milyen termékféleségeket biztosítson a szállító a húsbolt részére, külön-külön megrendelésekben kell kérni, melyek önálló megállapodásoknak minősülnek akkor is, ha napi gyakorisággal történnek.

3.) A szerződő felek között rendszeresen, ismétlődő jelleggel, jellemzően azonos tartalommal történő teljesítések esetében - amiket a szolgáltatásnyújtó állandó rendelkezésre állása és teljesítése, valamint a szerződés konkrét feltételeinek részletes meghatározása jellemez - viszont olyan folyamatos teljesítésű ügyletekről van szó, melyek egy szerződésen alapulnak, ebből következően az ezekre készpénzben fizetett összegekre vonatkozik a készpénzfizetési korlátozás, illetve szankció. Tipikusan ilyenek a közüzemi szolgáltatások, az átalánydíjas megbízások (pl. ügyvédi, könyvelői szolgáltatások), a vagyonvédelmi szolgáltatások stb.

Az egyes ügyletek összetartozásának vizsgálatánál az adott ügylet körülményeit teljességükben, valódi tartalmuknak megfelelően kell megítélni, melynek során a gazdasági folyamatok reális, ésszerű lebonyolításának igényét kell alapul venni, figyelemmel a kialakult piaci gyakorlatra is.

A korlátozó rendelkezés konkrétan a „készpénzszolgáltatást” korlátozza, de nem határozza meg, hogy mi minősül készpénzszolgáltatásnak / készpénzfizetésnek, így az alatt annak köznapi tartalma értendő, vagyis fizetési kötelezettségnek bankjegy (papírpénz) és (pénz)érme fizikai átadásával történő teljesítése.

A 2009. évi LXXXV. tv. 63. §. (1) bek. és a 18/2009. MNB rendelet 25. §. bb) pontja szerint készpénzfizetésen kívüli fizetési műveletnek minősül a készpénzbefizetés fizetési számlára, azaz, ha a vevő úgy fizet az értékesítőnek / szolgáltatás nyújtónak, hogy a termék, illetve szolgáltatás ellenértékét készpénzben közvetlenül az eladó / szolgáltatás nyújtó pénzforgalmi bankszámlájára fizeti be, nem beszélhetünk készpénzszolgáltatásról, ezért arra a korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni!!

A korlátozó rendelkezés tartalmából az is következik, hogy a korlátozás csak olyan esetekre vonatkozik, amelyekben mindkét fél köteles pénzforgalmi számla nyitására. (Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemély / egyéni vállalkozó.) Ha az egyik fél - netán mindkettő - nem ilyen (pl. csak „sima”, gazdasági tevékenységet nem végző magánszemély, alanyi ÁFA-mentesség alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy esetleg olyan külföldi cég/magánszemély ami/aki Magyarországon nem adóalany), akkor az ügylet szereplőire nem vonatkozik a korlátozás.

A készpénz forgalom bejelentése ART. 17.§

"(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie

a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,

b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást."

Erre szolgál a 40-es nyomtatvány.

(NAV honlapjáról Nyomtatványkitöltő programok menüpontban tölthető le.)

Nonprofit szervezetek figyelmébe!

Mit kell tudni általában a pályázati elszámolásokról?

A civil szervezetek több forrásból és több helyről részesülhetnek pályázati támogatásban. Az elszámolások módja annyi féle, ahány pályáztató létezik.

Forrás: www.nonprofit.hu

Ezt jelenti a cégeknek a gyakorlatban a fordított adózás

Másként számoljuk ki a táppénzt

Változott a tgyás és a gyed kiszámolásának szabálya is, és bevezették a méltányossági táppénzt, ezen túl a munkaviszony megszűntekor már nem kötelező jövedelemigazolást kiállítani. Valamennyi módosulás a biztosítottak számára kedvező.

Július 15-tól megváltoztak a táppénz kiszámításának szabályai – hívja fel a figyelmet honlapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Eddig a korábbi munkáltatónál elért jövedelem is beleszámított a táppénzbe, július közepétől viszont csak az aktuális munkáltatónál szerzett jövedelem alapján számolják ki a táppénz összegét.

A jogosultság szabályai nem változnak – ugyanaz kaphat táppénzt, tgyást és gyermekgondozási díjat, aki eddig - , viszont a táppénz összege könnyen kiszámítható, a megbetegedett dolgozó tudhatja, mire számíthat – érvel az új rendszer mellett az OEP.

Változtak a gyermekápolási táppénz szabályai

Július 6-tól módosultak a gyermekápolási táppénz szabályai. Eddig csak az otthoni ápolás idejére járt az ellátás, mostantól a beteg gyermek kórházi ápolásának idejére is kap gyermekápolási táppénzt a szülő.

Bevezették a méltányossági táppénzt

A 12-18 éves beteg gyermekek szülei vehetik igénybe a méltányossági táppénzt. A juttatás attól függetlenül jár, hogy a gyermeket otthon vagy a kórházban ápolják. Az új intézmény lehetővé teszi, hogy a beteg gyermek egyik szülője se kényszerüljön kivonulni a munkaerőpiacról a gyermek ápolása miatt

Másként számolják a tgyást és a gyedet

Ezen ellátások összegének kiszámításakor a jövőben csak a fennálló munkaviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni.

A szabályozás változása senkit sem érinthet hátrányosan, mert a 2014 május 11. előtt születendő gyermekek esetén a régi és az új módszer szerint is kiszámítják az ellátás összegét, és a számára kedvezőbbet folyósítják. 

Változnak a jövedelemigazolás kiállításának szabályai

Eddig a munkaviszony megszűntekor a munkáltató automatikusan jövedelemigazolást állított ki.

Július 15-től erre csak akkor lesz köteles, ha azt a biztosított írásban kéri a munkaviszony megszűnésekor.

Ezt annak érdemes megtennie, aki 2014. május 11-e előtt születendő gyermekre kéri tgyás vagy gyed megállapítását. 

Az új rendszerben a munkáltatók felesleges adminisztrációtól szabadulnak meg, a munkavállalóknak pedig nem kell őrizgetniük a számukra érdektelen nyomtatványt – olvasható az OEP magyarázatában.

Forrás: Adó Online 2013.07.25.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményekről:

A foglalkoztatók 2013.01.01-től kedvezményekben részesülhetnek a szociális hozzájárulási adóból, és ezzel együtt a szakképzési hozzájárulásból is a munkaviszonyban foglalkoztatott személyekre tekintettel.

Kedvezményezettek köre és a kedvezmény igénybevételének feltételei:

1.) A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben, munkaviszonyban foglalkoztatott személyre tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adóból a kifizető adókedvezményt vehet igénybe.
A kedvezmény a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka lehet (27 % helyett 12,5 %).
Ha a munkáltató a foglalkoztatottat nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatja, kedvezményt nem érvényesíthető.

2.) A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény
A kedvezményt igénybe veheti 2012.07.01-től

• az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból
• a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból
  ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
  
  A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával (tehát szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni).

3.) A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
Rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalóra tekintettel a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe 2012.01.01-től. Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki

• 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
• rehabilitációs járadékban részesül.
• foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

tartós foglalkozási rehabilitációt igényel A jogosultság a feltételek fennállásáig tart (a kártyát visszavonják).

A munkaadó a magánszeméllyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka (szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni).

A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról.

4.) A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény

A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
A 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel rendelkező huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló esetén a kedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával (27 % helyett 12,5 %).

A legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

• 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni)

a két éve utáni foglalkoztatás esetén a 25. életév betöltéséig a kedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával (27 % helyett 12,5 %).
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik.

5.) A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény

Tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott. A 9 hónap, valamint a 6 hónap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
A kedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

• 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni)

14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (27 % helyett 12,5 %). A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

6.) A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás (anyasági ellátások) folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

A kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

• 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni)
• 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (27 % helyett 12,5 %).
  A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig (2013.01.01. előtt megszűnő anyasági ellátás esetében értelmezhető), de legfeljebb 3 évig érvényesítheti.
  
  A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
  
  2011. évi CLVI. tv. 461.§ - 462/D.§; 2004. évi CXXIII. tv. 16/A.§ - 16.§/B

Forrás: Könyvelői Praktikum